, (szent-szék) ösz. fn. 1) A püspöki, illetőleg érseki, főérseki széknek, mint egyházi hatóságnak tanácskara, és egyházi birósága, melynek rendes tagjai az illető káptalan kanonokjai, továbbá a püspöktől kinevezett ülnökök. Ily szentszéki hatósággal bir a pannonhegyi főapát is, azon catholicus hivek házasság-ügyeire nézve, kik kiváltságos megyéjéhez tartoznak. 2) Különösen, az egész katholika anyaszentegyház fejének a római pápának egyházi hatósága. Római apostoli szentszék.