, (szentelt-víz) ösz. fn. A latin és görög szertartásu egyházban bizonyos szertartás és imák által megáldott természeti víz; melyet a hivek lelki tisztulás és tisztítás jelveül magokra, vagy a papok a hivekre s más megszentelendő tárgyakra hintenek. Szenteltvízbe mártott ujjakkal keresztet vetni. Szenteltvizzel behinteni a hiveket, a halotti koporsót. Még a szenteltvizet is levette róla, igen legyalázta. A vízszentelésnek különösen kitűzött ideje a három királyok innepének előnapja, miért is ez innepet vizkereszt napjá-nak nevezzük.