Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára

Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZENTÉS
SZENTĚS, (2)

, (szent-ěs) mn. tt. szentěs-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Valóban buzgó, ájtatos, szent dolgokkal foglalkodni szerető. Szentes életet élni. Szentes asszonyok. 2) Gúnyos ért. álbuzgó, szineskedésből ájtatos képmutató; a vallásos kegyeletet inkább külsőleg mint szivből vagy erkölcsileg gyakorló.