v. SZENENY, (szén-eny) fn. tt. széneny-t v. szeneny-t, tb. ~ěk, harm szr. ~e. Szénanyag, szénelem t. i. vegykémileg tiszta, vagyis semmi idegennemü anyagokat nem tartalmazó szén; különösen ily tiszta szénnek tartják a vegyészek a gyémántot és rajzlát (graphitot); azonban a növény és állatországi anyagokból is lehet tiszta szenet vagyis szenenyt állitni elé. Latin neve: carbonium a ,carbo szótól.