, SZAKADHATLAN, (szak-ad-hat-[at]lan) mn. tt. szakadhatatlan-t, tb. ~ok. Igen szilard szövetű, szerkezetű, tömegű, melynek részeit egymástól nem vagy alig lehet szétszakasztani, eltépni, elvásítani stb. Átv. ért. szorosan öszvefüggő, öszvetartó, erkölcsileg egyesült, elválaszthatlan. Szakadhatatlan barátság, szövetség. Határozóként am. el nem szakadhatólag, elválhatatlanul.