, (szěm-ügy) ösz. fn. Szemek által gyakorolt vigyázat, figyelem; szemek elé kitűzött czél, tárgy. Szemügyre venni valakit v. valamit, szemmel kiválólag megügyelni; nézés, figyelés különös tárgyául kitűzni; hasonló jelentésü: szemügyet tartani valakire v. valamire. (Szabó Dávid). Szemügyet veszteni a székelyeknél am. szem elől elmenni. Szemügyet kapni (máskép: vérszemet kapni), bátorságot venni. Szeme ügyében van (Szabó Dávidnál), közel érem, hozzáférek.