, (szel-vény) fn. tt. szelvény-t, tb. ~ěk. 1) Fából hasított vékony szelet. Szelvénynyel béllelt szekrényajtó. 2) Közhiteli papírokhoz vagy kötelezvényekhez mellékelt iratkák, melyekre az egész vagy félévenként fizetendő kamatok, illetőleg osztalékok felírva vannak, s lejártokkal levágatván (leszeletvén) fizetés végett az arra hivatott pénztárnál bemutattatnak. (Coupon). Kamatszelvény.