Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
SZELLŐ, (1), (szell-ő vagyis szel-el-ő) fn. tt. szellő-t. Gyöngéd, lassu, enyhe fuvalmú szél. Esti, nyugati szellő. Fák levelei között lengedező szellő. Kiülni a fris szellőre. Kitették a szellőre, tréfásan am. felakasztották. Képes kifejezéssel, ami könnyüd, s mintegy észrevétlen mozgással halad, fut, s különösen a lovakra és agarakra szokták alkalmazni. Szellő hi! Szellő hajsza!
Kettőztetett l hangja szerént elemezve: szel-el-ő.