, (réz-virág) ösz. fn. 1) Köznéven rezet lepő zöldesrozsda. Szabatosabban eczetsavas rézéleg, t. i. ha rézéleget eczetsavban olvasztanak fel, zöld oldat áll elé, s ez bizonyos fokig nagy sötétzöld jegeczeket rak le, melyek párolt (destillált) rézvirág-nak neveztetnek. A kereskedésben eléforduló rézvirág (Grünspan) a föntebbi vegyüléken kivül még némi más vegyüléket is tartalmaz. A kereskedelmi rézvirágot nagy mennyiségben déli Francziaországban állitják elé, többnyire az eczetes forrásba átment törkölyből; t. i. ebbe rézlemezeket tesznek, s addig hagyják benne, míg a rézlemezek rézvirágkéreggel behuzódtak, s a törkölyök minden eczetes szagot elvesztettek; innét azután levakarják, s vízzel péppé keverve vászonzacskókba nyomják, hol kiszáradva, kereskedésbe jön. (Nendtvich Károly). Átv. ért. vörös bibircsó az arczbőrön. 2) Növénytanban, az együttnemzők seregéből és nősözvegyek rendéből való növénynem; ennek fajai közől való a sokvirágu és gyürüs rézvirág, melyeknek virágsugarai vörösek. (Zinnia).