, (rag-ad-o-mány) fn. tt. ragadomány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Jószág, vagyon, különösen ingóság, melyet valaki törvénytelenül s erőszakosan elvesz mástól. Ragadományból élő vad népek, utonállók. Osztozni, öszveveszni a ragadományon. V. ö. ZSÁKMÁNY.