, (rett-en-etlen) mn. tt. rettenetlen-t, tb. ~ěk. Valamely eléforduló vagy fordult veszélylyel, fenyegetéssel, vagy veszélyekkel s fenyegetésekkel bátran szembeszálló. Különbözik némileg a ,rettenhetlen szótól, minthogy ez a ,hetlen képzőben csak képességet fejez ki; noha mind a közéletben mind az irodalomban a kettő fölcseréltetik. Így különbözik rendületlen és rendülhetlen, hervadatlan és hervadhatlan, orvosolatlan és orvosolhatlan, méretlen és mérhetlen, töretlen és törhetlen stb. Határozóként am. rettenet nélkül.