, (resz-el-ő) fn. tt. reszelő-t. Éles görcsökkel, vagy fogakkal ellátott hátu, vagy rovatokkal bemetszett lapos oldalu eszköz vasból, aczélból, mely által némely morzsolékony testeket apróra dörzsölnek, vagy keményebbeket elvásítnak, elkoptatnak. Konyhai reszelő, melylyel tormát, tésztát, turót, stb. reszelnek. Kovácsok, lakatosok reszelője, melylyel a vasat koptatják, simítják, idomítják. Erdély némely tájain egyszerü gyökszóval: resz. V. ö. RESZ. (1 és 2).