, (rész-es) mn. tt. részes-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Ki bizonyos osztalékban, jutalékban részt vesz. Részes aratók, kik béröket gabonarészben kapják ki. Részes nyomtató, cséplő. Részes kereskedőtársak, üzérek. 2) Ki több cselekvőkkel közösen tesz, elkövet valamit, vagy munkálkodik valamiben. Jóban, roszban részes czimborák. Te is részes voltál a bűnben, a lopásban. Nem vagyok részes benne. Használtatik önálló főnevül is, amidőn tt. ~t tb. ~ěk. A bűnrészeseket megidézni. A részesek egyenlően fognak osztozni.