, fn. tt. rész-t, tb. ~ek, harm. szr. ~e. A régi Halotti beszédben s a Müncheni codexben is a tt. részet. 1) Két, vagy többfelé vált, vagy szakasztott, vagy osztott egészből egy-egy váladék, vagy szakadék, vagy osztalék, stb. Két részre vált dióhéj, békateknő. Négy részre vágott kenyér. Négy részre osztott osztrák forintnak egy-egy része huszonöt krajczár. 2) Több külön darabok, melyek öszvetételéből egy egész keletkezik. A gép több részből áll. A kályhának minden részeit öszverakni. "És ők hozának neki egy sült halrészet. Müncheni codex. Lukács XXIV. 3) A felosztott egészből egy-egy jutalék, vagy bizonyos járandóság. Kiki vigye el a maga részét. Részben aratni, arató rész. Része legyen benne. Harmadrész, ötödrész, tizedrész stb. Részt venni valamiben am. tevékenyen hozzá járulni, hogy meglegyen. Részt venni másnak örömében, fájdalmában, vele együtt örülni, szenvedni. "És adjon neki mönyhi (mennyei) oroszágbele utat és mend jouben részet. Régi Halotti beszéd. 4) Átv. ért. párt, felekezet; bizonyos néptömegből egynehány, egy külön csoport. Valakinek részére állani. Részünkről semmi ellenvetés nincs a dologra nézve. "Nagy része azoknak, kik magokat előitéletek által kormányoztatják, tisztán belátják azok képtelenségét, s nem az itélő tehetség, hanem a jellem gyengeségéből követik előitéleteiket. B. Eötvös József. 5) Általán mint az egésznek ellenléte: részben igazad van, azaz nem egészben véve, hanem csak bizonyos tekintetben.
Alapfogalmánál és gyökhangjánál fogva azon rokon gyökü szókhoz sorozható, melyek elválásra, elszakadásra vonatkoznak. Legközelebb állanak hozzá a rét, réteg, mint valamely testnek öszvetett, vagy válékony részeit jelentők, továbbá az elválasztás által nyílt rés, és az apró részekre morzsoló reszel. Lugossy J. véleménye szerént rés és rész am. revés (mélyhangon: rovás), rét pedig am. revet (rovat). A persában reszed v. raszad egyik jelentése Vullersnél quod in rebus dividendis alicui obtigit, pars rata, portio. A szanszkritban risz am. vág, metsz.