, RÉSZESÜLŐ, (rész-es-űl-ő) mn. és fn. 1) Ki valamiben részt vesz. Alamizsnában részesülő koldusok. 2) A latin participium után betü szerént alkotott nyelvtani műszó, helyesebben: igenév. Jelen időbeli, múlt, jövő időbeli részesülő, mely az illető időknek megfelelő mellékneveket képez, pl. alvó gyermek, aki alszik; vert had, melyet megvertek; jövendő év, mely jövend. Különbözik az állapotjegyző.