, (rep-ü-en, rěp-p-en) önh. m. rěppen-t. Hirtelen s erős csattogással szárnyra kel. A megijedt madár fészkéből elreppen, kireppen, fölreppen. Gömbölyübb önhangzóval: röppen. Átvitten más dologra is alkalmaztatik. Kireppentek a tengerre a vitorlás hajók. (Szabó D.).