, fn. tt. rény-t, tb. ěk, harm. szr. ~e. 1) Szeged tájékán, szőlők vagy kertek árkain levő sövény, gát, kerítés. Alkalmasint ,cserény szóból módosúlt. 2) Túl a Dunán, vajrény v. vajrénye, v. vajarénye, am. rátotta, rátott tojás; l. RÉNYE; 3) Újabban alkotott, de, mint a föntebbiekből kitetszik, könnyen értelemzavart okozható szó, mely helyett már általán a helyesebb erény divatozik, l. ERÉNY.