, (rend-ěl-mény-es) mn. és fn. Szorosb ért. azon személy, kire a váltó ezen lényeges kellék világos kifejezésével: rendelményére (v. rendeletére), mint tulajdonosra kibocsáttatott. (Remittent). V. ö. RENDELMÉNY. Némelyek ,intézvényes-nek mondják, de ez csak intézvényre, azaz idegen váltóra illik, saját váltóra pedig nem, miért általános értelemben a ,rendelményes szó helyesebb.