v. RÁDÓ, fn. tt. radó-t v. rádó-t. 1) Gyarmathi Sámuel szerént ,Rádó keresztnév s am. a latínos Conradus. A német nyelvészek szerént am. kühn an Rath, régi felső németben: Chuon-rát, közép felső németben: kuon-rát, bátor tanácsu, elszánt; másképen ugyancsak Gyarmathinál: Radvány. 2) A magyar nyelvbe áthozott értelemben személy, ki másokat bujtogatni, ki izgágát csinálni szeret; honnan: radóskodik. Egyébiránt ritka divatu szó. S lehet hogy vagy az eredeti német nyelvbeli jelentése után, vagy talán valamely személynévről terjedett el. Ráda, Rádi, Radon Jerney szerént eléjönnek mint személynevek XIII. századbeli oklevelekben. (Némelyek újabb időben ,Rudolf keresztnév helyett hibásan használják).