, (rend-ěl-kěz-ik) k. m. rendelkeztem, ~tél, ~ett, par. ~zél. 1) Bizonyos czélra előleges készületeket tesz. Rendelkezzél, hogy az innepély kellően megtartassék. 2) Valamely ügyben, kormányban, igazgatásban ő intézi el a teendőket. A gazdaság körül az urodalmi tiszt rendelkezik. 3) Vagyonról, jószágról rendelkezni am. akaratát részletesen vagy általán kijelenteni a felől, kik legyenek örökösei.