, (ren-cze v. rem-cze, azaz rem-eg-ő-cze) fn. tt. renczé-t. Állóvizi növénynem a két főbbhimesek seregéből és magrejtősök rendéből; csészéje két egyenlő levelű, bokrétája ásító, inyes, tövön sarkantyús; himszála kettő; tokja egy rekeszű. (Utricularia. am. vízi tömlő). Egyik faja a hináros rencze; sarkantyúja a bokréta alatt kúpos, hegyes; bokrétája inyes befogott száju; tőkocsánya a vízszinén felálló, 38 virágu; virága sárga; gyökerén apró hólyagok vannak. (Utricularia vulgaris). Másik faja Diószeghi szerint a kis rencze (Utr. minor); a hinárostól abban különbözik, hogy sarkantyúja igen rövid, görbe; virágai apróbbak s halványabbak. Nevöket a vízszinén rengő vagy remegő tulajdonságuktól vették.