, (rend-kivül) ösz. ih. A maga nemében elkülönözve, kiválólag, nem a szokott rend vagy mód szerint. Rendkivül nagy, kicsin. Rendkivül jó kedvü, nyájas, barátságos. Rendkivül vigyázni, félni, örvendeni, am. igen nagyon, tulságosan. Különbözik: renden kivül, azaz nem rendben, soron kivül.