, (re j-t-ěz-és) fn. tt. rejtězés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Állapot, midőn valaki v. valami rejtezik. V. ö. REJTĚZIK. A székelyeknél am. szín- v. látszhalál, pl. midőn valakiről azt akarják mondani, hogy nem halt meg, hanem csak szín- v. látszhalott, így szólnak: elrejtezett. V. ö. REJTĚZIK.