, (rep-ed-ěz-és) fn. tt. repedězés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) Szenvedő állapot, midőn valamely test részei erőszakosan elszakadoznak egymástól. 2) Repedések által támadt több rés, hasadás, feslés. 3) Ijedezés; amidőn helyesebben: rebedezés v. revedezés. V. ö. REPEDĚZ.