, (rém-l-et-ěs) mn. tt. rémletěs-t, v. ~et, tb. ~ek. Szemeink, vagy képzeletünk előtt homályosan lebegő; továbbá, ijesztő, rémülést okozó. A félénk ember előtt, ha éjjel erdőben utazik, sok rémletes képek, és tárgyak lebegnek. Távolabbi törzsöke a szorosan képzelődésre vonatkozó rémlik. V. ö. RÉMÜLETES.