, (rém-l-et) fn. tt. rémlet-ět, harm. szr. ~e. 1) Szemeket kápráztató, s csupán képzelődésben létező látszat, tünemény. 2) Homályos sejtelem, midőn tiszta fogalmunk nincsen valami felől, hanem némi jelekből sejtjük, vagy szinlünk hozzá; miről azt szoktuk mondani, hogy úgy rémlik előttünk. 3) l. RÉMŰLET.