, (red-v) fn. tt. redv-et, harm. szr. ~e. A fáknak, s gyökérnövényeknek rohadni indult, vagy megtaplósodott bele, máskép: rev, purha, pudva. Minthogy az ily romlott állapot a növény husának megránczosodásában, öszvezsugorodásában áll: innen a redv alapértelemre nézve rokon a redő szóhoz, s mindkettő csak alkalmazásban és árnyéklatilag különbözik egymástól. Másod értelme: porhanyodó romlás, rohadás, pl. redv a fogakban, csontokban.