, (rav-asz-ság) fn. tt. ravaszság-ot, harm. szr. ~a. Tulajdonság, mely furfangos, alattomos, cselszövő, csalárd, tettetéssel; alakoskodással járó cselekvésben áll. Ha erő nem használ, ravaszsággal hozzá. (Km.). Ravaszságnak ravaszság jutalma. (Km.). Helyén kelt ravaszság csak módos okosság. (Km.). V. ö. RAVASZ.