, (rag-ad-ás) fn. tt. ragadás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Állapot, midőn valamely szivos, enyves, tüskés, stb. test egy másikhoz tapad, vagy bele akad. 2) Cselekvés, mely által bizonyos erő nagy hatással és sebességgel magával visz, hurczol valamit. V. ö. RAGAD, (1), és (2).