, (ráncz-oz) áth. m. ránczoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Rostos testet, nevezetesen szövetet úgy húz, úgy varr öszve, hogy ránczokat képezzen. Ránczozni az üng elejét, gallérát, a szoknyát, pendelyt. Továbbá, öszvegyűr, zsugorít. Heverésben öszveránczozni a kennényített ruhát.