, fn. tt. rászt-ot, harm. szr. ~ja. Lépdaganat; néha képzelődési betegség. A rászt bántja. Rásztja van, hibás kiejtéssel: ráczcza van. (Hypochondrium, többes számban: hypochondria).
Gyöke és eredeti jelentése szerént talán: ráz-t, azaz ráz-at, rázkodás, vagyis idegrázat, (t. i. a hasban); alakjára nezve olyan mint test, liszt, rost, stb. Románul Gyarmathi szerént: rástu.