, (rán-t) áth. m. ránt-ott, par. ~s, htn. ~ni v. ~ani. Valakit vagy valamit megragadva hirtelen erőszakkal helyből kikap, kimozdít. Ez ige a működő erőnek egyszeri hatását fejezi ki. Kardot rántani az ellenségre. Valakit maga után berántani a gödörbe, lerántani a székről. Kirántania fát gyökerestül, am. kiszakasztani. Elrántották alóla a gyékényt. (Km.). Fölrántani a vödröt a kútból. Megrántani valakinek üstökét, ruháját. Képes kifejezéssel, megrántani valakit a játékban, vagy valakinek erszényét, am. sokat elnyerni tőle, nagyon megróni. Visszarántani a lovat, megrántani a kantárszijat. Nagyon terjedelmes szokás szerént használtatik a sütés, pirítás bizonyos nemére is, miről l. RÁT, RÁTOTTA.
Képeztetésre hasonlók hozzá a szánt, bánt, hánt, bont, ront, dönt, s némely más igék.