, fn. tt. rácz-ot, harm. szr. ~cza. Török, és ausztriai birodalomban lakó déli szláv népfaj, kik magukat szerbeknek nevezik. Latinosan: rascius, rascianus. Régibb latin iróinknál, nevezetesen Istvánfynál, latinul: thrax, s némelyek véleménye szerént ebből alakult a ,rácz szó. Melléknevül használva am. ráczot illető, arra vonatkozó, annál szokásos. Rácz viselet. Rácz oltár. Igen számos helységek előneve, mint: Rácz-Almás, Rácz-Becse, stb. melyeket l. saját rovataik alatt.