, (rán-og-at) gyak. áth. m. rángat-ott, par. rángass. Valamit ideoda, vagy gyakori húzás által kényszerít, hogy rángjon. Görcs rángatja lábait, idegeit. Valakit hajánál, ruhájánál fogva rángatni. A gyeplőt, kantárszijat, illetőleg a ló fejét rángatni. Sokat rángatják a mentéje ujját (km.), t. i. ha valakit fillentésen kapnak, megrántják a ruháját. Néha am. húzkál, kihúzkál valamit. A fonó rángatja a csöpűt. Kirángatni a kévéből néhány szálat, a háztetőből a nádat. Átv. rángatva énekelni am. az egyes hangokat megmegszakasztva dallani. V. ö. RÁNG.