, (rák-hát) ösz. fn. Tulajd. ért. a rák nevü féreg háta. Átv. lassu posta, vagy szállitó jármű. Rákháton járni, jönni, menni, azaz, lassan, vontatva, mint a rák.
"A végekbül pedig gyülének Budához,
Az ottvaló vezér Izmáel pasához,
Aki nem rákháton lát vala dolgához."
Gyöngyösi István.