, (rak-ás) fn. tt. rakás-t tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Cselekvés, mely által holmit egymás fölé, vagy bizonyos térre helyeznek, teddegelnek. Baglyarakás, falrakás, kazalrakás. 2) Azon halmaz, mely az egymásra helyezett holmiból keletkezik. Kő-, fa-, széna-, szalma-, búzarakás. Rakásban áll nála a pénz. Rakásra gyüjteni, hordani holmit. A ganéj rakásokban áll a szántóföldön. Elteregetni a ganéjrakásokat. V. ö. RAK.