v. RÖVIDITŐJEL, (rövidítő-jel) ösz. fn. Jel, mely által jelentjük, hogy az irásban a szónak egy vagy több betüit kihagytuk, mit rendesen kihagyó vonással () teszünk, pl. ásvány-, növény-, és állattan, hol a rövidítő jel az utóbb eléforduló tan szónak kihagyására mutat.