, (rüh-öl-ő-öd-ik) belsz. m. rühölőd-tem, ~tél, ~ětt. Viszkető rühét vakargatja, vagy nyugtalanul úgy vakaródzik, mintha valóban rühes volna. A székelyeknél azt is jelenti: surlódni, fészkelődni, nyugtalanul valakin csüngeni. Még rühelődhetnél-e? (Kriza J.). A rüh és vakarás között épen oly értelmi viszony létezik, mint a német kratzen és Krätze között, csakhogy a magyar a rühelődzést a rühről, a német pedig a rühöt a vakarásról nevezte el.