, fn. tt. raj-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Ifju méhsereg, mely születése tanyájáról fölkerekedve tömegesen elszáll, hogy másutt telepedjék meg. Rajt ereszt a kas. A rajt elfogni. Első, másod, harmad raj. Szűz raj, melyet az első raj még azon évben ereszt. 2) Szélesb ért. sürű tömegben szálló bogarak serege. Darázsok, legyek, szúnyogok raja. 3) Átv. ért. magzatok serege, ivadék.
Egyezik vele a szláv roj, s alaphangra nézve rokon a német Schwarm, mely Adelung véleménye szerint hangutánzó, azon tompa hangot adván viszsza, melyet a tömegesen szálló méhsereg hallat.