, fn. tt. rubel-t, tb. ~ěk. Orosz birodalmi ezüst pénz neme, melyből 13 számitandó egy kölni mark fínom ezüstre. Egy rubelben száz kopek van. Veretnek 1, 1/2, 1/4, 1/5, 1/10 és 1/20-rész rubelek. Az ezüst rubeltől különbözik a papirrubel, mely amannál sokkal kevesebb értékü. Eredeti jelentésénél fogva am. lemetszett darab, rubitj szótól, mely = lemetszeni.