, (ros-d-a-as) mn. tt. rozsdás-t v. ~at, tb. ~ak. Amit a rozsda, minden értelemben véve, belepett. Rozsdás vas, vas szerszám. Rozsdás kard, puska, kés, villa. Rozsdás gabona. Rozsdás fogak. Átv. ért. rozsdás torok, mely érdessége, tisztátalan volta miatt rekeg, recseg, milyen a náthás, hurutos ember torka.