, (rosz-al) áth. m. roszal-t. Valamiről azt mondja, állítja, hogy rosz; valamit rosznak tart, nem helyesel. Roszalni valakinek tetteit, szándékát, akaratát, tervét. Ejtik, és irják kettőztetett l-lel is: roszall, amidőn öszvetett szónak tekinthető: rosz-vall, azaz rosznak vall, mint javall, sokall, drágáll.