, (ros-t-i-ka-az-ik) k. m. rostikáztam, ~tál, ~ott. Mondjuk testekről, szövetekről, midőn apró rostokra, rojtocskákra szakadoznak, vagy legalább rostok, rostikák mutatkoznak rajta. A vászon rostikázik v. rostikádzik, ha fonalak nyúlnak ki belőle (Gyarmathi S.); máskép: rostollik. V. ö. ROSTIKA.