, (rög-t-ön-öz-ő) fn. tt. rögtönző-t. Személy, ki rendkivül eleven, és lelékeny képzeleti tehetséggel bír, melynél fogva bizonyos feladatra legott egész beszédeket, értekezéseket mondani, költeményeket, verseket szerezni, zeneműveket alkotni stb. képes. Máskép: rögtönész v. hevenyész. (Improvisator).