, (rág-al-om-as-ság) fn. tt. rágalmasság-ot, harm. szr. ~a. Másokat rágalmazni kedvelő szenvedély, indulatosság; rágalomdüh. Régiesen használtatik csupán ,rágalom helyett is. "Az rágalmazó embörnek szájában az átkozott rágalmasság mérög, kivel egyszörsmind három embört mar meg, egyet ünnön magát, mást az hallgatót, harmadikat azt akit rágalmaz. (Góry-codex).