, RÖPÜL, (röp-űl) önh. m. röpűl-t. A szárnyas állat a levegőben fönnlebegve bizonyos irányban tovább száll. Kiröpűl, beröpűl, felröpűl, leröpűl, elröpűl, átröpűl, visszaröpűl. A madár akárhová röpűl, mindenütt otthon van. (Km.).
"Magasan röpűl a daru, szépen szól.
Népd.
Átv. lövés, dobás erejénél fogva sebesen elszáll. Röpűl a kilőtt golyó. Egyébiránt l. RĚPŰL.