, (röcs-k-ös) mn. tt. röcskös-t v. ~et, tb. ~ek. Gyűrés, teperés, ütődés által megtöredezett, öszveránczosodott, mocskosodott, roncsolódott. Röcskös szoknya, pendely. Röcskös alma. Néhutt: rücskös. Átv. gúnyos, és gyalázó ért. röcskös kurva. Lódúlj innen, te röcskös!