, (ros-og-ad; V. ö. ROS 2) önh. m. roskadtam, ~tál, ~t v. ~ott. Szoros ért. mondjuk oly merev testről, vagy alkotványról, melynek részei között az öszvetartó, vagy fentartó erő megszünvén, vagy megtágulván, alászáll és szétbomlik. Roskad az alapjában megingatott, vagy közben-közben megrepedt ház. Roskad a víztől alámosott part. Leroskad, öszveroskad. Roskadnak a szúette gerendák, s az ily gerendákon fekvő házfödél. Továbbá mondjuk emberekről, a más, kivált nagyobb és teherhordó állatokról, midőn erejöket vesztve, vagy túl terhelve lerogynak. Leroskadni, öszveroskadni, a teher alatt, az ijedelem, a gyöngeség miatt.