, hangszó, melynek származékai: ropog, ropogás, ropogó, ropogós, ropaj; nyomatékosabban ejtve: ropp, honnan: roppad, roppan, roppaszt. Azon természeti erős hangot utánozza, melyet valamely tömör szerkezetü, szilárd, kemény test ad, midőn önsulya, vagy külnyomás által részei egymáshoz dörgölődznek, vagy épen öszvetöredezve szerte omlanak. Rokon vele a finn ropahdan (roppanok), ropisen (ropogok) és c előtéttel a latin crepo, crepito.