, (rom-ol-atlan) mn. tt. romlatlan-t, tb. ~ok. Ami eredeti, kellő, ép állapotában megvan, ami semmi tekintetben el nem romlik vagy el nem romlott. Romlatlan épület, bútorok, sírkövek, emlékszobrok. Romlatlan eszközök, fegyverek, ruhák. Átv. tetteiben, életmódjában a törvényeket, és jó szokásokat tisztelő, emberi és polgári rendeltetésétől el nem fajult. Romlatlan népek, nemzetek. Romlatlan erkölcsök. Határozóként am. romlatlanul, épen, romlás nélkül. V. ö. ROMLIK.